Egy régi könyben bukkant fel ez a palacsinta recept. Bár ez nem épp egy gasztronómiai csoda én még is nagyon szeretem, mondhatni élek-halok érte ezért úgy gondoltam, hogy majd ide jól beírom kér okból is: egyrészt azért, mert valószínüleg el fog veszni ez a könyv (újra) és legyen meg itt majd nekem, másrészt pedig, hátha jó jöhet másnak is.
Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 2 tojás, 5-6 dl tej, 2 evőkanál cukor, só, kb. 10 dg zsiradék (vaj, zsír vagy olaj – én az utóbbit választottam)

Palacsinta recept: A lisztet elkeverjük a tojásokkal és lassanként hozzáadjuk a tejet, vigyázva, hogy ne legyen csomós. Annyi tejed adunk hozzá, hogy a tészta ne legyen se sűrű, se híg. Kevés sót is tehetünk bele. A palacsinta sütőt kiolajazzuk (ha teflonos a sütő nemkell, ha elég olaj került a tésztába, akkor sem). A tésztát beleöntjük a palacsintasütőbe, egyenletesen széjjelfolyatjuk, majd jó tüzön hirtelen megsütjük. Ha az alsó fele megsült, késsel megfordítjuk (vagy dobálva is lehet, bár szerintem ha ide tévedtél, akkor nincs még ekkora rutinod, mint kiderült nekem sincs ). Pár percig a másik felét is sütjük. Így a palacsintákat sorra megsütjük. A palacsinta recept azt írja, hogy tetszés szerint tölthetjük: lekvárral, dióval, édes- vagy kapros túrótöltelékkel, ordával. Na ezt én kiegészíteném azzal, hogy nutellával vagy bármilyen csokikrémmel is isteni. Kisérletezzetek bátran mással is. A megtöltés után összecsavarjuk. Ez után tálaljuk.